Pár éve foglalkozom hobbi szinten kreatív technikákkal. Minden egy karácsonyi ajándékkal kezdődött, az akkor 5-6 éves lányom kapott egy üvegmatrica készletet, ami aztán anyuka kedvenc elfoglaltsága lett :). Volt ezután térfonás, ami nem jött be igazán, később a decoupage, végül a gyöngyök... Tavaly karácsonykor kezdtem el (húgom ihletésére) a fára csillagokat, díszeket készíteni, igazán jó téli esti program volt. Végül az ékszerekhez jutottam, fertőzés volt, amit az egyik sógornőmtől kaptam el. Előtte csak a memória karkötők készítéséig terjedtek a képességeim. Olvastam az egyik gyöngyös lány blogjában a gyöngyitisz tüneteit, el kell mondjam, ugyanezeket a tüneteket produkálom én is, egyre több mintát, újabb kihívásokat keresek a neten, és igyekszem a környezetemet is bevonni ebbe a betegségbe :) (már sikerült több barátnőt megfertőzni). Párom rendkívül jól állja a kórságot, ami rajtam úrrá lett, az éjfél, 1/2 1-ig tartó gyöngyfűzést és a gyöngyök iránti beszerzési kényszert is. Valahol ebben a mai világban nekem ez jelenti a nyugalmat, a kikapcsolódást, a feltöltődést. Hát, röviden ennyi rólam!